Kétspórás csiperke
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Agaricus bisporus (J. E. Lange) Inbach (1946) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kétspórás csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kétspórás csiperke témájú médiaállományokat és Kétspórás csiperke témájú kategóriát. |
| A kétspórás csiperke mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) a csiperkefélék családjába tartozó, kertekben, legelőkön termő, jóízű, ehető gomba. Termesztik is, ez a faj teszi ki a világ gombatermelésének többségét.
Megjelenése[szerkesztés]
A kétspórás csiperke kalapja 4-10 cm átmérőjű. Fiatalon gömb-félgömb alakú, amely fokozatosan domborúvá válik. Akkorára is megnőhet, hogy laposra kiterül. Széle a lemezeken túlnőtt, sokáig begöngyölt marad. A kalap felszíne fiatalon sima, idősebb korában koncentrikusan elhelyezkedő, sugarasan szálas pikkelyek jelenhetnek meg rajta. Színe lehet fehér, világosbarna vagy akár egészen kakaóbarna. A kalap húsa vastag és fehér, elvágva kissé megvörösödik. Íze és szaga kellemes, a csiperkékre jellemző.
Lemezei vékonyak, sűrűn helyezkednek el, nem nőnek le a tönkhöz. Színük fiatalon rózsaszín, később a spórák érésével bíborosan sötétbarna lesz. Spórája sötét csokoládébarna, ovális, 6,5-7 mikrométer hosszú, 4-5 mikrométer széles.
Tönkje vaskos, 4–7 cm magas, 1–2 cm vastag (ritkán elérheti a 4 cm vastagságot). Hengeres vagy töve felé vastagodó. Színe fehér (a gallér fölött átveheti a lemezek színét), felülete sima vagy a gallér alatt kissé pelyhes. Gallérja gyapjas szélű, fehér, felálló. Tönkje vagy tejnedve nincs.
Hasonló fajok[szerkesztés]
Külsőre nagyon hasonlít hozzá a mezei csiperke (Agaricus campestre), amelynek gallérja lelógó. A sötétebb kalapú változatot a lomberdei csiperkével (A. hemorrhoidarius) és az erdei csiperkével (A. silvaticus) is össze lehet téveszteni, de mindkettő ehető faj. Mikroszkóppal könnyen meg lehet különböztetni a többi csiperkefajtól, mert bazídiumain négy spóra helyett csak kettő nő.
Valamennyi csiperkefajnál gondolni kell a gyilkos galócával való összetéveszthetőségre, különösen a fiatal példányok esetén. A kétspórás csiperkénél a rózsaszín lemezek, a bocskor hiánya és a termőhely (erdő helyett kertek, ligetek) különböztetik meg tőle.
Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]
Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos, elterjedt faj. Mára a termesztésből kivadulva gyakorlatilag kozmopolitává vált, mindenhol előfordul, ahol az éghajlati jellemzők megfelelőek a számára.
Kertekben, parkokban, legelőkön, komposzton nő, különösen az állatok járta, trágyázott területeken. Júniustól októberig terem. Magyarországon gyakori faj.
Termesztése[szerkesztés]
A kétspórás csiperkét nagyüzemben és háztáji körülmények között is termesztik, a boltokban ennek a fajnak nemesített változatát árulják csiperke név alatt.
A FAO adatai szerint a világ éves, 8 millió tonnás gombatermesztésének 75-80%-a csiperke; ennek ötöde az Európai Unióból származik. Az EU legnagyobb csiperketermelője Lengyelország (2014-ben 335 ezer tonna, aminek többségét exportálják). Magyarországon évente kb. 20 ezer tonnát termesztenek. A magyar gombafogyasztás 1,5 kg/fő évente, ami kevesebb mint a legtöbb európai országban (Spanyolországban a 3,5 kg/főt-is eléri).
-
Fiatal gombafejek -
Barna színváltozat -
Fiatal termesztett csiperke -
Termesztett barna változat -
A jellegzetes kétspórás bazídium -
Spórák pásztázó elektronmikroszkóp alatt
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Agaricus bisporus (J.Lge.)Imbach, Kétspórás csiperke TERRA Alapítvány
- Agaricus bresadolanus MycoBank
- Kétspórás csiperke Archiválva 2016. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Gombaportál
- Agaricus bisporus - Kétspórás csiperke Miskolci Gombász Egyesület
- Kétspórás csiperke Gombázó.hu
- Friss gombapiaci statisztika Gombafórum
